A TURUL

Dr.Badiny Jós Ferenc sumerológus professzor

Dr. Novotny nyomán a Tihanyi Apátság latin nyelvű Alapító oklevelének (1055) ún. magyar szórványai segítségével az 1970-es évek elején a párizsi Sorbonne egyetemen megtartott Orientalista Világkongresszuson fel-és elismertette a magyar- és sumer nyelv azonosságát és  azt Mah-gar vagy proto-magyar nyelvnek tartja.

„ A Dunamedencei Magyar Nép az i.u.-ni 1000. esztendő körüli időben azt a nyelvet beszélte, amit ma a nyelvtudomány SUMIR NYELV-nek nevez.” ¹

Sumérek(Szemúr népe hibás fordítás miatt lett sumér) saját idejükben Kuh magharnak hívták magukat!

A Turul sólyom szakrális működési rendje az ősvallásunkban csak akkor érthető, ha megértjük a sumer vallásban betöltött szerepét. Ez szorosan kapcsolódik a csillagmítosz égen futó aranyszarvasához: a Naphoz. A sumerok a napot (UTU, UDU=üdű=üdő=idő) hatalmas agancsú szarvasként képzelték el, aki szarvai között a fényes napkoronggal végzi futását, így éri el pályája csúcsát Napisten havának(június) 21. napján, a teljes fény ünnepén.

Azt a napot, amelyen a leghosszabb ideig süt a nap, és amelyen a legrövidebb az éjszaka ULLU-nak nevezték.

Ennek az ellenpárját, a téli napforduló idejét, amikor a napot a rövid fény után beköszöntő teljes sötétség uralja; TURUL-nak vagy TURULLU-nak a TUR szó jelentése fiatal, vagy új. Az a „visszatérő fény” „Újfény” ünnepének. Ekkor az Égi Istennő, INANNA(Istár vagy Tündér Ilona) felesége Nimródnak(sémita nép szerint Gilgames) aki leszállt az égből, tőlük lett Hunor és Magyar, elküldte madarát IMDUGUD-ot az Isteni Sólymot, de számos neve van még(Ízisz madara, Ningirszu, Anzu sas és az indiánok vihar madara is tudni illik ők is magyarok voltak), hogy a holtponton segítse túl az elgyengült, térdre rogyott szarvast, SABA-t (Csaba) és az megkezdhesse felemelkedését a sötétség honából.

Táltosaink még a XIII. században is megülték a TURUL ünnepét a téli napfordulón, kivonultak a Szent ligetbe, vagy egy tiszta forrás mellé és fiatal kerecseny sólymokat; „ráró” madarakat röptettek.

Az ezt követő három napon, ahogyan eleink mondták: „megállt a nap”, hiszen mindig az ég azonos pontján jött el a pirkadat.

PIR-KA-AN (=piros az ég kapuja), népünk még mindig így mondja: „pirkan”.

Aztán december 24-én megszületik a „Világ Világossága”, a „Fény Fia”; Jézus(anagrammája: ÚJ ÉSZ) és vele együtt a remény.

A nappalok hosszabbodnak, az éjszakák rövidülnek, több lesz a fény a világban.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.